Konfliktustípus: attól függ, melyik agyi rész érintett az elváltozásban
Érzelmi tartalom: attól függ, melyik agyi reléközpont érintett az elváltozásban
Az értelmes biológiai különprogramok lelki, agyi, szervi szinten egyidejűleg, szinkronban zajlanak. Az agydaganatnak diagnosztizált elváltozás az agyi szinthez kapcsolódó kísérőtünet: az érintett agyi vezérlőközpont a MU szakaszban beödémásodik és glia sejtek raktározódnak be, hogy a KA szakaszban megszakadt idegi kapcsolatokat (a körkörös, céltábaszerű léziót) helyreállítsák. Az agyi duzzanat, ödéma nyomja a környező agyszöveteket, így a tünetekhez gyakran kapcsolódik fejfájás, szédülés, jellemzően az epileptokrízisben.
Az, hogy más szervek rákos elváltozásai az agyban áttétet képeznének, az akadémikus orvostudomány bizonyít(hat)atlan feltételezése. Ami korábban figyelmen kívül maradt, hogy MINDEN elváltozásnál van kisebb-nagyobb agyi duzzanat. Ahány helyen elváltozást (vagy sebhelyet!) találnak az agyban, az mind egy-egy értelmes biológiai különprogramra utal, mindnek megvan/megvolt a vonatkozó sajátos érzelmi tartalommal megélt lelki konfliktusa és szervi elváltozása. Az agy vezérli minden szervünket és szervrészünket (még magát az agyban található kötőszöveteket, és vérereket is), ezért nincs olyan konfliktus, mely csak az agyi idegszöveten indítana be sejtszaporulatot, vagy sejtelhalást.
Mindezek mellett az is igaz, hogy MINDEN (biológiai) érzelmi konfliktusnak van agyi tünete: az agyi lézió nem más, mint az agyi idegi összeköttetések szétpattanása, ún. szinapszis-leválás. Ennek oka egyfajta (mérhető!) "magasfrekvenciás" túláram. Minden túlzás nélkül állíthatjuk, hogy a biológiai konfliktusnál a "kimennek a biztosítékok" az agyban. (Ezért érdemes kerülni az intenzív érzelmi kilengéseket.)
(Az agyi vérér-elváltozásokat például az ún. értelemmel kapcsolatos, intellektuális hátráltatottsági önbecsülés letörés indítja be. Mivel az idegszövet vezérlő funkciót lát el, és nem produkál szövetmennyiség-gyarapodást, az esetleges elbontáshoz sem kell különösebb keringés-rásegítés így nyirokér viszonylag kevés van az agyban.)
Konkretizáljuk, agyDAGANAT nem létezik, az agyszövet különböző jellegű (és stádiumú) helyreállítási duzzanatait nevezték régebben agydaganatnak.
Azért nem létezhet agydaganat, mert az agy nem hatáskifejtési terület, nem váladéktermelő mirigy, nem fizikai funkciót ellátó szövet pl. izomszövet, (bár a szerkezetét kötőszövetek gliasejtek alkotják) az idegszövet nem mezodermális kötőszövet, hanem ektodermális idegsejtek halmaza. Elektronikus vezérlő funkciót lát el (high-tech bioszámítógép).
Egy konfliktus esetén biológiailag NINCS értelme agydaganat létrehozásának, éppen ellenkezőleg a konfliktusok roncsolják az idegszövetet - minél több lézió és sebhely - annál tökéletlenebb működés, úgy lélek-közvetítési, mint szerv-vezérlési szinten.
A régi orvostudományban azért felfedezték azt is, hogy az agyi gócok összefüggésben vannak szervi elváltozásokkal, de mivel nem készítenek minden gyulladás mellé agyi CT felvételt, azt nem vették észre, hogy ez milyen általános.
Tulajdonképpen MINDEN fejfájást kisebb-nagyobb agyi duzzanatok (régi nevén agydaganatok), agyi ödémás gócok okoznak. Míg a tájékozott ember nevetőgörcsöt kap tőle, a tájékozatlan ember összetojja magát amikor olyanokat lehet olvasni róla, hogy "Az agydaganat mindenki számára rendkívül félelmetes betegség. Ki ne gondolna rá, amikor megfájdul a feje." Nincs is ennél természetesebb.